Beatagame

Engedjék, engedjétek meg nekem, hogy elmondjam, - amit már a rádió riportban is megpróbáltam kifejteni -, hogy mégis miért született meg a játék, miről is szól számomra. Az ötlet akkor született meg, amikor már a kivitelezés elkészült. Sokat gondolkodtam azon, vajon hogyan válhatna érdekesebbé, milyen történetet építhetek a játék köré. De aztán rájöttem, mikor  elkészült, hogy önkéntelenül is a saját életfilozófiámat építettem bele a játékba. A karaktereink a történet szerint is különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, ahogy mi is az életben, több jó és rossz tulajdonsággal. De ekkor mindig az jut az eszembe, hogy vajon miért teszünk jelzőket a tulajdonságaink után? Talán, mert nem hasznosak a számunkra? De mikor? És mi van, ha éppen az az előnytelennek mondott tulajdonságunk lesz számunkra később előnyös? Ebben a játékban azt szerettem volna elérni, hogy játékosan, de szembesüljünk azzal, hogy minden tulajdonságunk megítélésére csak az adott élethelyzetben vállalkozhatunk, akkor dönthető el, hogy előnyösek e számunkra. Akadályoz-e minket a jó szívünk, vagy éppen majd az ment meg minket? Vagy ha túl gyorsak vagyunk, vajon nem lövünk-e túl a célon, és úgy veszik el a lényeg? Ha lassúak vagyunk, bár célt érünk, de vajon nem szalasztunk-e el közben egy csomó mindent? És ha erősek vagyunk, és megpróbálunk mindent irányítani, vajon az nem üt-e majd vissza? És akiket addig irányítani akartunk, lehet, hogy majd közös erővel akadályozzák meg terveinket? És ha mindig kikerüljük a szabályokat, vajon lesz-e súlya a szavunknak?

Ezek a kérdések természetesen senkinek nem jutnak eszébe a játék során, és nem is volt cél, hogy direkt módon szembesítsen minket saját gyarlóságainkkal. De érdemes néha végiggondolni, talán a játék befejeztével is, hogy milyenek voltunk a játék közben. És akkor nem csak a játék végén kaphatunk választ arról, hogy kik vagyunk, hanem talán mi magunk is arról, hogy milyenek.:)